A statisztikák azonban nem ezt mutatják. A HBSC kutatások szerint a 15 éves fiatalok több, mint 54%-a tapasztal heti két vagy több alkalommal olyan pszichoszomatikus tünetet, mint például a fejfájás, hasfájás idegesség vagy az alvási problémák. Legnagyobb mértékben az idegesség megélése növekedett a korábbi évekhez viszonyítva. Az 5-11. osztályosok több mint negyede például gyakran érzi úgy, hogy annyira felhalmozódtak a teendői, hogy nem tudja leküzdeni őket.
Ezeket a számokat látjuk megelevenedni mi is a Sulinyugi foglalkozásokon. Bár a Manóstressz foglalkozás során még hozzátesszük a feszültség jelét szemléltető ábrához, hogy „Biztosan hallottátok már a szüleitektől, hogy mennyire stresszes napjuk volt”, újra és újra rájövünk: bizony már az alsósok sem csak a szüleik példáit és nehéz helyzeteit sorolják. A stresszelésben már ők is saját tapasztalattal rendelkeznek.

Mik a leggyakoribb stresszhelyzetek, amikkel már a gyerekek, fiatalok is találkoznak? – Gyakran mesélnek 

• számonkérésekről és házi feladatokról,
• zsúfolt időbeosztásról, 
• barátoknak, szülőknek vagy éppen maguknak való megfelelni vágyásról, 
• versenyhelyzetekről, 
• osztályban vagy otthon zajló konfliktusokról. 

A stressz önmagában nem rossz, így nem célunk, hogy a stresszhelyzeteket eltüntessük a fiatalok életéből -persze ésszerűsíteni a túlterhelésükön és szellősebbé, egyszerűbbé tenni a „gyerekkorukat” fontos teendőnk. Az nem célunk tehát, hogy teljesen stresszmentessé varázsoljuk őket, az azonban igen, hogy felvérteződjenek a túlzott stressz és annak negatív hatásai ellen.

De mégis hogyan segíthetjük őket ebben szülőként?   

• Nulladik lépésként tegyünk a saját nyugalmunkért. Természetes, hogy időről időre szülőként is kizökkenünk az egyensúlyi állapotunkból és mi is stresszt élünk meg. Az, hogy felismerjük a saját feszültségünket és alkalmazzuk a számunkra legmegfelelőbb levezető módokat, nem csupán abban segít, hogy utána még hatékonyabban segíthetünk a gyermekünknek, de példát is mutatunk vele. 
• Vegyük komolyan. Attól, hogy ők még nem a számlákkal és a munkahelyi határidőkkel bajlódnak, igenis megélhetnek nagyfokú stresszt. Legyünk nyitottak és vegyük komolyan, ha beszámol a megélt stresszről vagy látjuk a jeleit. 
• Testi tünetek esetén gondoljunk a stresszre is. Bár fontos a fizikai kivizsgálás, vegyük számba annak a lehetőségét is, hogy a stressz is okozhat fizikai tüneteket, mint például a hasfájás, fejfájás vagy alvási nehézségek. 
• Segíts azonosítani az érzéseit. Megterhelő helyzetben már az is segíthet, ha beszélünk róla. Ha feszültnek látod, segíts megnevezni az érzéseit: dühöt, csalódottságot, félelmet, összezavarodottságot vagy éppen tanácstalanságot él meg. 
• Adj neki időt. A mindennapi teendők, szakkörök és edzések mellett legyen szabadon eltölthető ideje, amikor levezetheti a feszültséget és feldolgozhatja az aznapi történéseket.