1. Nyaralási önismeret  

A nyugis nyárhoz az első lépés az önismeret: annak feltérképezése, hogy nekem szülőként mi jelent feltöltődést, mit szeretnék megélni, hogyan akarok töltődni. A vágyaink sokfélék lehetnek: van, aki a pár hónapos gyerkőccel vág neki a nyaralásnak és a hordozóval nézi végig a Louvre képeit, de van, akinek az a pihentető, hogy egy hétig náluk van a nagymama, és így van ideje egyedül lenni, kimozdulni a párjával, találkozni a barátaival. 
Hangoljuk össze az igényeket és keressük meg a közös pontokat! A saját szempontjaink mellett természetesen figyeljünk a gyerekünk igényeire, életkori sajátosságaira is. Tervezzünk rugalmasan! A kisbabáknál az alvási és ébrenléti ciklushoz kell igazítani a programokat. Előfordulhat, hogy egy látnivalót egymást váltva nézünk meg, hogy mindig legyen, aki a gyerekekre vigyáz. A nagyobb gyerekeket leköthetjük egy játékos feladattal a múzeumban vagy a templomban, például jó móka lehet megkeresni a titkos bárányokat a freskókon. Egy-egy ilyen program után jólesik a fagyi, vagy keressünk egy játszóteret, ahol a gyerekek ki tudják magukat mozogni.  

     2. Vágyak, víziók megengedése magunknak 

Ha sokáig voltunk csak a munka és a család körüli teendőkkel elfoglalva, akkor nehezebb meglátni a külső lehetőségeket. Érdemes elgondolkodni azon, mi hiányzik, mit szerettünk csinálni korábban. Beszéljük ezt meg a családtagjainkkal, barátainkkal. Mások visszajelzései, ötletei segíthetnek, hogy beinduljanak a saját vágyaink, elképzeléseink. 
A megvalósulás persze nem csak a vágyaink, hanem a nagyon változó külvilágnak is a függvénye, de azt eldönthetjük, hogy mi is a jó nekünk: kivel szeretünk együtt lenni, milyen nyári menetrendre, konkrét nyaralásra törekszünk. A céljaink állandóak lehetnek, még ha a konkrét megvalósulásban lehet, hogy nagyobb újratervezéseket is kell majd beiktassunk a külvilág változásainak megfelelően.  

     3. Elkülöníteni az én-időt, a családi időt és a pár-időt 

Sokaknak az ad támpontot, ha elkülönítik a minőségi időn belül is az én-időt, a családi időt és a párjuknak fenntartott időt. Írjuk össze, hogy nekünk melyikből mennyi idő lenne ideális, mivel szeretnénk azt tölteni, hogyan kombináljuk ezeket. Például egy közös családi vagy nagy baráti társasággal eltöltött nyaralás során is bármikor külön lehet vonulni, futni, olvasni, relaxálni vagy egyedül sétálni.  
Szülőként, minél kisebb a gyerekünk, annál inkább igaz, hogy leginkább akkor tudunk pihenni és kikapcsolni, ha a gyerekünk éppen nincs velünk. Ezért kérjünk ebben segítséget, töltekezzünk, ahogyan a lehetőségeink megengedik.  

     4. A sima nyári hétköznapokba is becsempészni valami különlegeset  

A legtöbbünk a nyár túlnyomó részében pont ugyanazt csinálja, mint mindig: végzi a gyerekneveléssel és háztartással járó teendőket és/vagy a munkahelyén dolgozik. A hétköznapokban is bevethetünk pedig olyan apró dolgokat, amiknek nagy jelentősége lehet.  A rutinból való kilépés önmagában jutalom értékűvé válhat: egy reggeli az udvaron vagy egy közeli parkban, munka után strand a gyerekekkel, vagy egy éjszakai csillagnézős séta a férjünkkel… 
  
     5. Vonjuk be a gyerekeket segítőként 

Sokaknak komoly teher, hogy szülőként hogyan töltsék ki az iskolai szünet heteit, hónapjait. Ilyenkor jó, ha nem vesszük magunkra a tökéletesség vágyát és nem akarunk egy személyben a legjobb animátorok, szakácsok és házvezetők lenni. Nyugodtan vonjuk be a gyerekeket a koruknak megfelelően a házimunkába, adjunk számukra feladatokat. Ismert tény, hogy minél nagyobb a gyerekünk, és minél inkább érdemivé válna a segítsége, a motivációja pont olyan meredeken süllyed. Mégis törekedjünk arra, hogy legyenek feladatai, akár nyaralás alatt, akár az otthoni mindennapok során. Ügyesedik és önállósodik, esélye van az énhatékonyság megélésére, és ezzel növelni tudja az önértékelését is. A feladat elvégzése után közösen tudunk örülni egymás társaságának, a kikapcsolódásnak.  

Photo by Klara Kulikova on Unsplash