A fiatalokkal általában kevésbé hozzuk összefüggésbe, pedig ők is közel kerülhetnek a kiégés állapotához.

A kiégés meghatározása Freudenberger (1974) nevéhez fűződik, ő a stresszhatások következtében létrejövő érzelmi, fizikai, mentális erőforrások kimerüléseként fogalmazza meg. Érintettség esetén az egyén csökkent személyes sikerélményt tapasztal meg, elégedetlenség jellemzi a munkájában. Ennek következtében alacsonyabb az önhatékonysága és önbecsülése, romlik az egészségi állapota. Jelei az alacsonyabb koncentrációképesség, fáradtság érzés, fásultság és érdektelenség. Megfigyelhető az empátiás készség csökkenése, a stresszre való érzékenység ellenben növekszik. Lehetnek fizikai tünetei, mint fejfájás, emésztőrendszeri panaszok, valamint alvászavar. A munka és az iskola mellett átgyűrűzhet a magánéletbe is. A társas kapcsolatokban is megjelenik a közöny és az érzelmektől mentes viszonyulás, elzárkózás vagy védekező és érzékeny attitűd. 

A gyerekek és a kamaszok sok időt töltenek a képernyő előtt, illetve okoseszközök használatával. A barátokkal és a pihenéssel eltöltött idő nagy része is átkerült az online térbe, ezzel párhuzamosan kevesebb fizikai aktivitás és személyes találkozás történik. Emiatt ez a korosztály fokozottan ki van téve a digitális burnout jelenségének.

Az online tartalom túlzott fogyasztása összefüggést mutatott többek között az alacsony önértékeléssel, a magányosság érzésével és a depresszió megjelenésével (Greenberg, 2016). A digitális kiégés tünetei közé tartozik az alacsony produktivitás, a rutinokkal való megbirkózás nehézsége, az állandó fáradtság és az érzelmek kontrollálásának képtelensége. A digitális kiégés jele lehet például, ha a gyerek az iskolában néhány percnél tovább nem képes koncentrálni a napi feladataira. Egy kutatás szerint az online és offline világ között fokozott súrlódás tapasztalható, amely jelentős konfliktusforrássá vált a szociális kapcsolatokban (Chang, 2016). A digitális eszközök használati ideje növekszik, ami arra készteti a felhasználót, hogy az alvásra szánt idő egy részét is erre fordítsa.

A gyerekeknek és a fiataloknak is több helyszínen helyt kell állniuk. Kevésbé különül el az iskolában töltött tanulós idő az otthoni pihenéstől vagy a barátokkal való játszás idejétől. 
A tartós állapot megfelelő beavatkozással visszafordítható, azonban elsősorban a prevenció a leghatásosabb mód a kialakulása ellen.

Digitális detox

Rengeteg időt töltünk a közösségi médiával vagy játékokkal, sokszor nem is vagyunk a tudatában annak, hogy milyen sokat. Meghatározhatunk előre időpontokat magunk és a gyerekek számára, amikor elvágjuk a „digitális köldökzsinórt” és kiszakadunk az online világból.

De kimaradok valamiből

A FOMO (fear of missing out) jelensége azt jelenti, hogy attól félünk, a digitális eszközeink nélkül kimaradunk fontos eseményekből. Az applikációktól érkező sok értesítés jutalmazó megerősítésként hat az eszközhasználóra, amivel tovább fokozza a használatot. Mindfulness, azaz tudatos jelenlét technikákkal megtanulhatunk a jelenre, a jelen pillanatra fókuszálni. 

Alvás előtt ne kütyüzz!

Az emberek nem teljesen kapcsolódnak le a digitális eszközökről a használatuk után sem, és sokszor csak alvás előtt teszik le őket. Ez serkenti az agyat, szellemi és fizikai fáradtságot vált ki és kiégéshez vezethet (Grant-Marshall, 2014). Ezért fontos, hogy lefekvés előtt közvetlenül ne használjunk okoseszközöket, mert rontják az alvásminőséget.

Suli idő és szabadidő egyensúlya

A felnőttek életében inkább ismert fogalom a munka-magánélet egyensúly, ami esetén a két életterület közötti határ meghúzásával törekedhetünk ennek optimális fenntartására. Ez a jelenség a gyerekek életében is jelentős. Fontos, hogy külön legyen kezelve a tanulásra szánt idő és a kikapcsolódással töltött órák. Az egyensúly felborulása a két terület konfliktusához vezethet.

Én-idő offline térben

Az online térben eltöltött jelentős idő mellett törekedjünk a személyes kapcsolatok és találkozók beiktatására. A személyes igények kielégítése nagyon sokat segíthet, például sor kerülhet napi 30 perc sportolásra vagy  olvasára. Kimehetünk a természetbe sétálni vagy beszélgetni egy jót a barátokkal.

Mokos Erzsébet Éva terepgyakorlatos hallgató írása
 
Felhasznált irodalom:

• Staff burnout. Freudenberger, H. J. (1974). Journal of Social Issues, 30(1), 159-165.
• Chang, D. (2016). Digital burnout: The new, invisible threat to businesses. Flux Trends. Retrieved July 7, 2017. from http://www.fluxtrends.com/digital-burnout-the-new-invisible-threat-to-businesses/
• Grant-Marshall, S. (2014). Surviving digital burnout. Business Day Live, Times Media Ltd. Retrieved July 7, 2017 from https://www.businesslive.co.za/archive/2014-10-06-surviving-digital-burnout/
• Greenberg, L. K. (2016). Digital lives: The clinical implications of technology on young adults. Master’s Project, The Faculty of the Kalmanovitz School of Education Saint Mary’s College of California, USA: ProQuest LLC. ProQuest Number: 10140745