Tippek a központi felvételi előtt:
Kezeljük a helyén az előttünk álló megmérettetést
A körülöttünk lévő nyomás, elvárások hatására előfordulhat, hogy végletekben gondolkodunk. Ilyenkor eggyel jobb lehet hátrébb lépni, és onnan rátekinteni a helyzetre. Azt meghatározza majd a felvételi eredménye, hogy melyik iskolába jut be gyermekünk, de ez még nem szabja meg a továbbtanulásának a sikerességét, majd hogy milyen munkája lesz, és főleg azt nem, hogyan fog boldogulni az életben, milyen ember lesz belőle. Fontos, hogy a felvételi eredménye a mi szülői minőségünket sem határozza meg.
Átérezhetjük gyermekünk szorongását, de ne essünk kétségbe vele együtt
Lehet, hogy a szülő éppen ugyanannyira izgul, mint a felvételiző gyermek, de fontos hogy ebből mit lát a gyermek, milyen üzenetet adunk neki át ezzel. Természetes a szülői aggodalom, de ezzel a bizonytalanságot erősíthetjük vagy lehet, hogy a gyermek magára veszi a felelősséget a szülő érzelmi állapotáért, ami egy plusz stresszt jelenthet. A legnagyobb segítség, ha biztatjuk, kifejezzük belé vetett bizalmunkat, és ezzel az önmagába vetett hitet erősítjük.
Tegyük motiváló, bátorító keretbe a helyzetet
A felvételihez társulhat egy olyan hozzáállás is, hogy “az életed múlik rajta”, ami hatalmas nyomást tehet a gyermekre és a szülőre is. Hasznos lehet, ha a hasonló gondolatok esetében használjuk az átkeretezést, és úgy tekintünk rá erre a megmérettetésre, hogy ez egy „lehetőség, hogy megmutasd tudásod, kipróbáld magad ilyen jellegű kihívásokban”. Erősítsük gyermekünkben, hogy a végeredménytől függetlenül ez egy jó gyakorlás lehet a többi hasonló helyzetre az életben.