Az egyetemi felvételi kihívás. Nem csak a kamaszoknak. Az egész egy közös családi megélés. Lehet, hogy a végső gombnyomás a fiatalokon áll, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az értük való aggodalom és drukk mellett a tervezésben, útkeresésben, határidők észben tartásában és a pontszámok számolgatásában is igyekeznek a szülők aktív segítséget biztosítani.

Nem is csoda: sok vagylagos döntést kell meghozni és mindenki útja más és más. Sokaknak szempont, hogy közel maradjanak az otthonhoz, míg mások inkább úgy tekintenek egy vidéki egyetemre, mint a kirepülés nagyobb lépcsőfokára.

Van olyan fiatal, aki már óvodás korában tudta, hogy állatorvos lesz, világos és pontos elképzelései vannak, míg mások tanácstalanul állnak az útkereszteződésben. Lehet, hogy a jegyek és a felkészültség alapján sima lesz a bejutás – de az is lehet, hogy még sok izgalom és bizonytalanság vár rájuk addig.
Nehéz ebben a helyzetben szülőként jól jelen lenni. Nem feladatunk, hogy levegyük róluk a döntés felelősségét, de teret adhatunk a közös gondolkodáshoz. Hoztunk három témát, ami segíthet a felvételi utolsó hajrájában. 

Van-e alternatív „A” terv?

Sok fiatal – aki már tudja, hogy merre tovább - „egy lapra” tesz fel mindent. Ez önmagában nem baj – az elköteleződés szuper erőforrás is lehet. De nagy terhet vehet le a kamaszról, ha kimondjuk, hogy az A tervnek is lehet alternatív verziója. 

Érdemes együtt végiggondolni: 

• Mi történik, ha idén nem sikerül? 
• Mit jelentene egy kihagyott év: munka, újraérettségi, felkészülés? 
• Beleférne egy szakma tanulása, önkénteskedés, utazás, nyelvvizsga, jogsi, vagy akár egy tudatos pihenő év?

Fontos üzenet, hogy ezek nem feltétlenül veszteségek, hanem tapasztalatszerzési lehetőségek. 

Mi alapján választ?

Nem mindenki ugyanonnan indul a döntési folyamatban, és ez teljesen rendben van.

Van, akinek egy jövőbeli álommunka lebeg a szeme előtt. Ilyenkor érdemes beszélgetni arról, mit is jelent ez az álom:

• irodai munka vagy munka a szabadban?
• sok utazás vagy kiszámíthatóság?
• kreativitás vagy anyagi biztonság?
• rugalmas munkaidő vagy jó munkaközösség?

Mások inkább azt nézik, mit fognak tanulni az adott szakon: milyen tantárgyaik lesznek, mennyire elméleti vagy gyakorlati a képzés. Ez is éppolyan érvényes kiindulópont. A lényeg, hogy a választás mögött legyen valamilyen belső kapaszkodó, ne csak külső elvárások.

Hányféle út vezet a sikerhez?

Talán ez az egyik legfontosabb beszélgetés. Mondjuk ki: aki ma sikeres, nem feltétlenül a 17–18 évesen kigondolt „A” terve szerint jutott el oda, ahova. Segíthet, ha a fiatal körbenéz maga körül: Kik azok, akiket sikeresnek tart? Hogyan jutottak el odáig, ahol most tartanak? 

Megnyugtató lehet a tudat, hogy hányféle ösvény vezet kiteljesedéshez. Gyakran kiderül, hogy van, aki már gyerekként tudta, mit akar, és valóban abban dolgozik. Más egyetemet váltott, esetleg elvégezte, de egészen más területen helyezkedett el vagy hosszú évek munkája után talált rá egy új lehetőségre. 

Fontos, hogy a fiatalok a felelősségnek egy épp megfelelő szintjét viseljék: ne gondolják, hogy az egész jövőjük ezen az érettségin vagy felvételin múlik, hisz vannak nem kontrollálható tényezők – de aztért tegyék bele azt a munkát, ami elengedhetetlen a sikerhez. Az egyetemi felvételi nemcsak döntés, de tanulási folyamat is – önmagukról, a világról, a lehetőségekről. Ha szülőként jól jelen tudunk lenni kérdésekkel, nyitottsággal és elfogadással, az talán a legtöbb, amit tehetünk.