(
Egyéni és csoportos szupervíziónk átmenetileg nem elérhető.
Ha éppen ilyenben találjuk magunkat, jól jöhet egy néhány alkalmas beszélgetési folyamat, ahol erre más perspektívából, egy kicsit eltávolodva rá tudunk nézni, és közben tanulni is tudunk a saját működésünkről, hogy a legközelebbi hasonló helyzetben már tudatosabban legyünk jelen. Ez a beszélgetési folyamat a szupervízió.
Mi a szupervízió?
A szakmai személyiség fejlődését, a szakmai identitás karbantartását elősegítő tanácsadási munkaforma. Egy segítő beszélgetés, amely abban támogatja a szupervizáltat, hogy több nézőpontból, mélyebb szinten rá tudjon látni aktuális munkahelyi elakadására, helyzetére, saját szakmai működésére.
Kinek érdemes igénybe venni?
Segítő munkahelyen – például szociális munka, lelki tanácsadás területén, önkéntesekkel dolgozó szervezetnél, pszichológus teamek esetén – olyan munkavállalóknak vagy vezetőknek, akik egy komplex munkahelyi vagy szakmai témában nehézséget, elakadást, zavart élnek meg, és szeretnék jobban érteni, hogy mi miért történik velük, nekik mi a részük a kialakult helyzetben, és mit tehetnek a helyzet javítása érdekében.
Egy munkacsoport tagjai közösen is igénybe vehetik team szupervízió formájában, ha a közös munkával kapcsolatban szeretnének a nehézségekre, kihíváskora ránézni, és eközben csapatként egymást támogatni, egymás nehézségeiből tanulni, a közös működést, együttműködést tudatosabban megélni és karbantartani, fejleszteni.
Miért szükséges?
A szupervízió egyfajta hasznos lelassulást jelent a mindennapok mókuskerekében, amely során megszülethet egyfajta megértés, belátás a saját komplex helyzetünkre vonatkozóan, a kapcsolódó érzelmi terhek feldolgozásával. Mindez lehetőséget ad a belső erőforrások mozgósítására, a saját szakmai kompetenciák hatékonyabb működtetésére, és hozzájárul a kiégés megelőzéséhez.
Mi történik a szupervízió során?
A szupervizált elmesél egy olyan munkahelyi vagy szakmai esetet, ami aktuálisan foglalkoztatja. Ez mindig konkrét történet, aminek ő is a szereplője, és a kliensével/ügyfelével, a kollégáival, a felettesével/beosztottjával vagy a saját szakmai identitásával kapcsolatos.
Ez az eset a beszélgetés kiindulópontja, mégsem az eseten van a fókusz, hanem a szupervizált szakmai személyiségén, kognitív és érzelmi megélésein, illetve reflexióin, tanulásán. Ebben a biztonságos, tét nélküli, elfogadó tanulási környezetben megtapasztalhatja, hogy csak rá figyelnek, fejlődhet, kapcsolódhat magához és másokhoz.
A legtöbb segítő beszélgetési helyzethez hasonlóan a szupervizor nem ad konkrét tanácsot, hanem egyenrangú partnerként kérdésekkel, különböző segítői módszerspecifikus eszközökkel támogatja a szupervizáltat, hogy elmozduljon az elakadásából, közelebb kerüljön az őt foglalkoztató kérdéshez, jobban rálásson a saját helyzetére.
Miben különbözik a coachingtól?
Míg a coaching inkább eredményorientált, vagyis a tevékenység sikerére törekszik és legfőbb célja a teljesítőképesség fokozása, addig a szupervízió személyközpontú, a szupervizált lelki egyensúlyát és épségét védelmezi.
Milyen formában lehet igénybe venni és mik a keretei?
A szupervízió több formában is igénybe vehető:
- Egyéni
- Csoportos (5-9 főnek, akik korábban nem ismerték egymást)
- Team (5-10 fős teameknek, ahol a tagok ismerik egymást, munkakapcsolatban állnak)
A szupervízió, bármely formájáról is legyen szó, sosem egy egyszeri alkalmat jelent, hanem egy folyamatot.
- Egyéni formában 50 perces alkalmakból áll, kétheti, ritkábban havi rendszerességgel.
- Csoport vagy team esetén
- másfél órás ülésekre kerül sor kéthetente, vagy
- kétszer másfél órás ülésekre havonta, rövid szünettel.
Mint minden segítő beszélgetésnek, a szupervíziónak is alapvető kerete a titoktartás.
Fotó: Toa Heftiba / Unsplash
