sulinyugi 2021

Manóstressz – 1 - 4. osztályig
Gyerekideg – 5 - 8. osztályig
Kamaszfeszkó – 9 - 12. osztályig

Mit jelent az iskolai kiégés?

Iskolai kiégést jellemzi az iskolai feladatok okozta kimerülés, a tanulmányok iránt érzett cinikus attitűd és az iskolai kompetencia érzésének a csökkenése. Az iskolai kiégést számos tényező okozhatja, elsősorban a nagyfokú iskolai stressz, mely hátterében állhat a diák belső erőforrásaihoz képest jelenlevő fokozottabb iskolai terhelés. Stresszt okozhat továbbá a tanulmányi eredményekkel szembeni túlzott elvárások, melyek származhatnak a diáktól saját magától, de a tanárok és szülők részéről is.

isk kieges serdulo1

Kép forrása: energepic.com, pexels.com 

Az iskolai kiégéssel való foglalkozás és annak megelőzése fontos, hiszen a teljesítmény, tanulmányi átlag, érdeklődés csökkenésén és a tanulmányok iránt tanúsított közönyös érzéseken kívül hatással lehet a megnövekedett hiányzásokra és a diákok mentális jóllétére, hiszen az iskolai kiégés növeli a szorongás és depresszió előfordulásának esélyét.

De mik is a kiégés tünetei?

A kiégésnek lehetnek fizikai, érzelmi és gondolkodást érintő tünetei is. A fizikai tünetek közé tartozik például az állandó fáradtság, csökkent energiaszint, vagy a betegségekkel szembeni védekezőképesség fogyatkozása is. Fizikai tünetek közé soroljuk továbbá a fej, nyak, hát vagy izomfájdalmakat, és az alvásproblémákat is.

Érzelmi tünetei a jövővel kapcsolatos önbizalom hiánya, állandó feszültség, irritáltság és türelmetlenség érzése. A tanulók viselkedését tekintve jellemzőbb az udvarias és tisztelettudó viselkedésmód előfordulásának csökkenése és a mások felé tanúsított negatív attitűd.

Gondolkodást tekintve a tünetek megnyilvánulhatnak a feladatok iránti kedvetlenségben, valamint az élet iránti negatív hozzáállásban is. Továbbá a diák úgy érzi, hogy nehéz figyelni órákon és azt tapasztalhatjuk, hogy a gondolkodása lelassult, a teljesítménye és reakcióideje csökkent, a hibázások száma pedig megnőtt.


Kik a veszélyeztetettebbek az iskolai kiégésre?

Az iskolai kiégés előfordulásának esélye a korcsoportokat tekintve a középiskolai évek végére növekszik, fiúk és lányokat összehasonlítva pedig a lányok veszélyeztetettebbek. A középiskola végéhez közeledve a kiégésre való esély növekszik, ezzel együtt az iskolai kapcsolatok minőségével való elégedettség pedig csökken. Mindez azért hangsúlyos, mert a kortársaknak és a velük való kapcsolatnak fontos szerepe van a kiégés megelőzésében.

Mi a kortársak szerepe?

A kortársak lényeges szerepet töltenek be a serdülők életében, erősen befolyásolják egymás gondolkodásmódját és viselkedését is. Ha a diák egy olyan csoport, közösség, vagy baráti társaság tagja, ahol a tanulás érték, a diák nagyobb valószínűséggel lesz motiváltabb a tanulásra, és kisebb valószínűséggel a tanulás iránti cinikus attitűdre, mint egy olyan csoportban, ahol a tanulás nem fontos. Egy csoport tehát hatással van a tagjaira, mindez egy iskolai csoport esetén azt eredményezi, hogy a tagok hasonlítani fognak a tanulási teljesítményükben, a tanulási motiváció, és az iskolai kiégés szintjükben is.

isk kieges serdulo2

Kép forrása: Charlotte May, pexels.com

Mit tehetünk TANÁRKÉNT az iskolai kiégés megelőzéséért?

  • Fontos a diákok autonómiájának a támogatása. Például az önálló, saját döntések meghozatalában való segítésük (szabadon választható témák, feladatok...) növeli az autonómiájukat, vagyis az önállóságukat. Mindezekre figyelni a sok követelmény és rohanó idő mellett tanárként nem mindig könnyű, azonban a tanulók autonómia érzésének erősítése az énhatékonyságukat is növeli, vagyis az önmagukba vetett hitet, hogy képesek megoldani az előttük álló feladatokat, nehézségeket.

  • Stresszel, vagy nehézségekkel való megküzdés során a proaktív stratégiák használatának támogatása is jelentős, melyek lényege a jövő-orientáltság, a jövő tervezése és a személyes erőforrások fejlesztése. Mindez jelentheti a diákokkal a céljaikról, továbbtanulási terveikről és a különféle továbbtanulási lehetőségekhez szükséges követelményekről, elvárásokról való beszélgetést, mivel mindez segítheti őket a bizonytalan jövő és célok egy kicsivel tisztább látásában.

  • A szociális képességek, mint a vitatkozás, konfliktuskezelés, mások nézőpontjának a megértése és az empátia fejlesztése lényeges, mivel mindez nemcsak a cinikus attitűd és érzelmi kimerülés tüneteinek csökkentésében, hanem a hatékonyság növelésében is szerepet játszhat. Ezen képességek fejlesztése az iskolában például csoportmunkákkal, vagy közös projektfeladatokkal is megvalósítható.

  • Fontos a tanulókkal való igazságos bánásmód és támogató iskolai- vagy osztálylégkör megteremtése. Például a diákok ösztönzése által, hogy nyugodtan mondják el nehézségeiket, tegyék fel kérdéseiket. Persze a sok feladat és nagy mennyiségű tananyag mellett mindez nem egyszerű, de adjunk nekik lehetőséget a kérdéseikről való beszélgetésre.

  • Túlzott iskolai stressz csökkentése szintén fontos a kiégés megelőzésében: a követelmények, feladatok csökkentésével. Például, ha a diákok túl soknak érzik a feladott mennyiséget, követelményeket, vagy más tantárgyból is sok feladat (témazárók...) előtt állnak, a követelmények csökkentése hangsúlyos, mindezt úgy végrehajtva, hogy a tanárnak se adja azt az érzést, hogy így nem tud haladni az anyaggal, terveivel. Tehát ez esetben is nagyon fontos a közös kommunikáció a diákok nehézségeiről, valamint a tanár terveiről, feladatok értelméről, hogy egy olyan megoldás szülessen, ami a diákoknak és a tanárnak is megfelelő tud lenni. 

isk kieges serdulo3

Kép forrása: Tima Miroshnichenko, pexels.com

 Mit tehetnek a DIÁKOK a probléma megelőzése érdekében?

  • Optimizmus vagyis a pozitív hozzáállás nagyon fontos. A diák optimista, vagyis el fogom érni a céljaimat hozzáállásában való támogatása, a negatív, szélsőséges, akár katasztrofizáló hozzáállás helyett. Például egy rossz jegy egy sikeres tanuló esetében nem a világ vége, érdemes megnézni, mi okozhatott nehézséget és arra koncentrálni, hogy mit lehet tenni, mit kell jobban átnézni, vagy gyakorolni. Mindez azt a látásmódot is magába foglalja, hogy a nehézségeket nem negatívumként, vagy kudarcként, hanem személyes fejlődés, vagy kihívás lehetőségeként élje meg a tanuló.

  • Teendők rendszerezése, tervek és célok kitűzése, pontosabban fogalmazva teljesítménycélok kitűzése, vagyis olyan célok összegyűjtése, melyek a képességeik fejlesztését helyezik a középpontba és nem egy elvárt eredményről vagy sikerről szólnak. Fontos, hogy a kitűzött célok saját, vagyis a diák számára is jelentősek, vagyis belső indíttatásúak legyenek, tehát nem félelem, vagy másoknak való megfelelés miatt legyenek mérvadóak.

    A jövővel kapcsolatos pozitív hozzáállás, tervek létrehozása és a célok kitűzése hangsúlyosak, mert segítenek a nehézségekkel való megküzdésben és a kitartásban is.

  • Bármely élethelyzetben is vagyunk, fontos, hogy tudjunk segítséget kérni, vagyis abban való támogatásuk lényeges, hogy problémáikkal bátran forduljanak másokhoz, aki kompetens és akiben megbíznak; ez a személy lehet szülő, tanár, egy jó barát, de az iskolapszichológus is.

 

Sebestyén Dóra terepgyakorlatos hallgató írása 

 

Felhasznált irodalom:
Aypay, A. (2017). A positive model for reducing and preventing school burnout in high school students. Educational Sciences: Theory & Practice, 17(4).
Farina, E., Ornaghi, V., Pepe, A., Fiorilli, C., & Grazzani, I. (2020). High School Student Burnout: Is Empathy a Protective or Risk Factor?. Frontiers in Psychology, 11, 897.
Fiorilli, C., Capitello, T. G., Barni, D., Buonomo, I., and Gentile, S. (2019). Predicting adolescent depression: the interrelated roles of self-esteem and interpersonal stressors. Frontiers in Psychology, 10.
Kiuru, N., Aunola, K., Nurmi, J. E., Leskinen, E., & Salmela-Aro, K. (2008). Peer group influence and selection in adolescents' school burnout: A longitudinal study. Merrill-Palmer Quarterly (1982-), 23-55.
Pomeranz, E. M., Altermatt, E. R., & Saxon, J. L. (2002). Making the grade but feeling distressed: Gender differences in academic performances and internal distress. Journal of Educational Psychology, 94, 396–404.
Salmela-Aro, K., & Upadyaya, K. (2020). School engagement and school burnout profiles during high school–The role of socio-emotional skills. European Journal of Developmental Psychology, 17(6), 943-964.
Shih, S. S. (2015). An investigation into academic burnout among Taiwanese adolescents from the self-determination theory perspective. Social Psychology of Education, 18(1), 201-219.
Silvar, B. (2001). The syndrome of burnout, self-image, and anxiety with grammar school students. Horizons of Psychology, 10, 21–32.
Vasalampi, K., Salmela-Aro, K., & Nurmi, J. E. (2009). Adolescents’ self-concordance, school engagement, and burnout predict their educational trajectories. European Psychologist, 14(4), 332-341.
Walburg, V. (2014). Burnout among high school students: A literature review. Children and Youth Services Review, 42, 28-33.

 

Partnereink