sulinyugi 2021

Manóstressz – 1 - 4. osztályig
Gyerekideg – 5 - 8. osztályig
Kamaszfeszkó – 9 - 12. osztályig

Már a természeti táj látványa is kisimítja az idegeket. Nem véletlen, hogy kikapcsolódás gyanánt a legtöbben igyekeznek kiszakadni a városi környezetből. Stressz-szintünk csökkentéséhez mindössze húsz perc a természetben eltöltött idő is elegendő. A természetben lenni még passzív módon is egyértelmű előnyökkel jár. A zöldben való tartózkodás nem jár komolyabb költségekkel, ezért egy olyan beavatkozásról van szó, ami az alacsony jövedelmű emberek számára is elérhető.
A természet közelségének az egészségünkre tett jótékony hatása jó ideje ismeretes. Számos tanulmány foglalkozott már a természeti környezet emberekre gyakorolt kedvező hatásával.

tree 276014 1920

kép forrása: Pixabay

A természeti környezet jótékony hatása

A természetben töltött idő számos pozitív hatása főként a természeti elemekkel való érintkezésből fakad. A hatás szinte azonnali, és 20 perc elteltével már mérhetőek a pozitív pszichológiai és fiziológiai változások, mint például a vérnyomás csökkenése, az immunrendszer fokozott működése, alacsonyabb stressz-szint, deaktivált szimpatikus idegrenszeri működés, a figyelem újraépülése. A természetnek való kitettség előnyei ráadásul idővel generalizálódnak. A természet közelsége segíti a betegségekből való gyorsabb felépülést, és az átlagos élettartam is növekedhet általa. Időskorban a természetben való rendszeres túrázás az öregedő test feletti kontroll érzetét biztosítja, és egyben csökkenti a gyógyszerektől való függőséget.
A rendszeres természetben való tartózkodás bizonyos mértékben védelmet nyújt a depresszió ellen, de egyetlen erdőben tett séta is csökkenti a reménytelenség érzését és az öngyilkossági gondolatokat, valamint mérsékli az ellenségesség és a düh érzését is.
A természetjárás kiváló időtöltés a családok számára, ráadásul növelheti a szülői hatékonyság érzését, a családon belüli kötődést és a gyermekek közötti társas interakciókat.
A túrázás komolyabb fizikai igénybevételt követelhet, miközben segíti az önelfogadást, a másokhoz való kapcsolódást, a céltudatosságot, növeli az énhatékonyság és a kiteljesedés érzését.

A természeti környezet kapcsolata a mentális egészséggel és a jólléttel

Stephen és Rachel Kaplan a 80-as években kidolgozott elmélete szerint - melynek lényege a figyelem védelme - a természet jelenléte csökkenti az irányított figyelem kimerülését, ezáltal a mentális kimerültség mértékét is. Kaplan szerint a modern életünk nyújtotta ingerek, látványok és feladatok különösen igénybe veszik az irányított figyelem kapacitásunkat, ugyanis ezeknek megnövekedett az információfeldolgozási igényük. Ezzel szemben a „természetes elrendezések” -például egy táj képe, de különösen az erdei környezet - erőfeszítés nélkül kötik le a figyelmünket, és a természettel való kapcsolat szinte felszabadítja a személyt a szándékosan irányított figyelem alól. A természeti környezetet ezért is tekintik terápiás tájnak.
Roger S. Ulrich elmélete szerint stressz esetén a természet előnyös hatásai jobban érvényesülnek. Ulrich egy tanulmányában azt vizsgálta, hogy a hasi műtéten átesett betegek gyógyulására milyen hatással vannak az ablakon keresztül látottak. Eredményei szertint a fák látványa hozzásegítette őket a könnyebb felépüléshez. Rajta kívül több kutató megerősítette, hogy pusztán a természet látványa elősegíti a gyógyulást, csökkenti a szorongást és a fájdalomcsillapító iránti igényt. Ulrich javaslata szerint a természet látványát figyelembe kellene venni az épületek megtervezésekor, különös tekintettel az egészségügyi intézmények esetében.
E. Wilson elmélete, az ún. biofília hipotézis szerint az emberek ösztönösen vonzódnak más élő szervezetekhez, ami az evolúciós fejlődésünk öröksége, és ami a versenyelőnyünkkel és genetikai fittségünkkel áll kapcsolatban. A természet hiányát ugyanakkor stresszként éljük meg. Ez is egy magyarázat arra, miért hoz szinte azonnali megnyugvást a természet közelsége.

Relaxáció japán módra

A természettel mint ősi gyógyító közeggel való újrakapcsolódás képes visszavezetni minket ösztönös alaphelyzetünkhöz, a jólléthez. Ennek a kapcsolódásnak egy japán eredetű módszere a shinrin yoku, vagy erdőfürdő, ami az erdőben történő fizikai és mentális rekreációs tevékenység egy formája, a 80-as évek óta elismert stresszcsökkentő és relaxációs módszer. Lényege, hogy a tudatos jelenlét állapotát segítségül hívva az emberi elme képes nyitottan befogadni az erdőt, a természeti elemeket. Az erdő megtapasztalásához tehát le kell lassítanunk és így a jelen pillanat eseménytelenségére összpontosítva lesz érzékszerveink élessége maradéktalan. Modern életvitelünk érzékeink eltompulását eredményezi, ami így ugyan megvéd a tudatossággal együtt járó szenvedéstől, ugyanakkor szoros kapcsolatban áll pszichés bénultságunkkal. Többek között erre is kiváló orvosság a természettel való újrakapcsolódás.

Máté Piroska terepgyakorlatos hallgatónk írása


Irodalomjegyzék

Morita, E., Fukuda, S., Nagano, J., Hamajima, N., Yamamoto, H., Iwai, Y., Nakashima, T., Ohira, H. and Shirakawa, T. (2007). Psychological effects of forest environments on healthy adults: Shinrin-yoku (forest-air bathing, walking) as a possible method of stress reduction.
Public Health. 121, 54–63.
Mitten, D., Overholt, J.R., Haynes, F. I., D’Amore, C. C. and Ady, J.C. (2016). Hiking: A Low-Cost, Accessible Intervention to Promote Health Benefits. American Journal of Lifestyle Medicine. 12 (4). DOI: 10.1177/1559827616658229
Kaplan, R. and Kaplan, S. (1989). The Experience of Nature: A Psychological Perspective. Cambridge, England: Cambridge University Press.
Wilson, E. O. (1984). Biophilia: The Human Bond with Other Species. Cambridge: Harvard University Press.
Ulrich, R. S . (1983). Aesthetic and affective response to natural environment. In: Altman I. and Wohlwill J.F. (Eds): Behaviour and the Natural Environment. New York: Plenum, 85-125.
Ulrich, R. S . (2002). Health Benefits of Gardens in Hospitals. Paper for conference, Plants for People. International Exhibition Floriade.

Partnereink