Manóstressz – 1 - 4. osztályig
Gyerekideg – 5 - 8. osztályig
Kamaszfeszkó – 9 - 12. osztályig

(Balázs Fecó)

szerző: Bundzik Alíz

Megölelhetlek? Odabújhatok? Ne piszkálj már! Hagyj már egy kicsit! – halljuk nap mint nap barátaink, ismerőseink szájából. Te kifejezed, hogy mennyi érintésre van szükséged?

Kapcsolatainkban, főleg a romantikus párkapcsolatokban, az érintésnek több szempontból is kiemelten fontos szerepe van. Igényünk van rá, de észre kell vennünk azt is, ha néha kevés, vagy néha már sok a másik számára az az érintés mennyiség, amit neki adunk. Mindenkinek egyéni, hogy mennyi érintésre vágyik, ha ezt tiszteletben tartjuk, az nagyban hozzájárul egy jól működő párkapcsolat fenntartásához.

bundiz cikk kep

 

Miért hasznos számunkra az érintés?

Az érintés támogatja a fejlődésünket biológiai és pszichológiai szempontból egyaránt. Már csecsemőkorban teljesen máshogy, lassabban fejlődik az a baba, akit nem tartanak kézben. Ez az elmaradás azonban kompenzálható, ha a babát többet tartják kézben, többet érintik. Az ő idegrendszerük még olyan rugalmas, hogy az érintés hatására helyre tud állni, és újra fejlődésnek indul. Csodálatos, hogy ez a jelenség nemcsak csecsemőkorban, hanem felnőttkorban is működik, csak kicsit másképp. A felnőttek testi és lelki egészségét is segíti az érintés. Testi szinten hozzájárul a stressz csökkentéséhez, lelkileg pedig pozitív érzelmi állapotot okoz mind az érintést adó, mind az érintést fogadó személynek. Ha tehát most megsimogatod a párod karját, minden bizonnyal te és ő is kicsit pozitívabb érzelmi állapotba fogtok kerülni, emellett pedig az idegrendszeretek is megköszöni a törődést és kevésbé érzékenyen reagál a mindennapi stresszre.

Így érthető, hogy az érintés mennyi pozitívumot tud adni egy párkapcsolatban. Általa kommunikálhatjuk érzelmeinket, illetve gondoskodást és törődést fejezhetünk ki – mely, valljuk be, mindenkinek jól esik. Kutatások is bizonyítják, hogy az érintés fokozza a partnerek közti intimitást. Tehát kényelmesebben érezzük magunkat és boldogabbak vagyunk egy olyan párkapcsolatban, ahol számunkra megfelelő mennyiségű érintést adhatunk és kaphatunk.

Ez a nonverbális kommunikációs forma egyszerűen közelebb hoz minket, fizikailag és lelkileg is. Egy, az 1960-as években készült kutatás szerint az érintést leginkább az ellenkező nemű társainkkal való kommunikáció során használjuk. Őket érintjük és számukra vagyunk ilyen szempontból leginkább megközelíthetők. Valamint a nonverbális csatornák közül bizonyítottan az érintést preferáljuk az intimitás megteremtésére a gesztusokkal, mimikával szemben. Az érintés az a viselkedéses jelenség, amely a bizalom, az intimitás talán egyik legszebb formája lehet a kapcsolatokban, hiszen a test-test kontaktusnál nemigen kerülhetünk közelebb a másikhoz. De mit is értünk intimitás alatt? Úgy gondolom, az intimitás a legtöbb ember számára egyfajta gyengédséget, közelséget, bizalmas együttlétet jelent. Ilyen biztonságot adó kapcsolatokra vágyunk, és ha szerencsések vagyunk, először a családban, majd a párkapcsolatunkban meg is tapasztaljuk.

Ki tudjuk fejezni partnerünknek, hogy mennyi érintésre van szükségünk?

Ha már kommunikáció, akkor újra feltenném a kérdést, hogy kifejezzük-e partnerünknek, hogy mennyi érintésre van szükségünk? El tudjuk neki mondani, hogy több érintésre vágyunk? Illetve kifejezzük, ha éppen nem bírjuk elviselni az érintését, mert egy fárasztó nap után még a metró vagy a busz tömegét érezzük magunkon? Ha igen, hogyan tesszük ezt? Ha nem, akkor elvárjuk, hogy párunk erre ráérezzen? Vagy van már egy jelrendszerünk – például bezárjuk a szoba ajtaját – amiből párunk tudja, hogy ez most a „nem kérek ölelést, érintést” állapot?

Érdemes az előzőekben feltett kérdésekre megtalálni a saját, illetve a partnerünkkel közös válaszainkat, hiszen a párkapcsolatunkban tudunk igazán részesülni az érintések pozitív hatásaiból.
Ne hagyjuk tehát, hogy párkapcsolatunk érintés nélkülivé váljon! Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a mennyiség terén az igényeink különbözhetnek! Élvezzük egymás közelségét, érintéseit, és ezzel segítsünk egymásnak megküzdeni a mindennapi stresszel.

Irodalomjegyzék:
Dainton, M., Stafford, L., & Canary, D. J. (1994). Maintenance strategies and physical affection as predictors of love, liking, and satisfaction in marriage. Communication Reports, 7(2), 88-98. (idézi: Debrot, A., Schoebi, D., Perrez, M., & Horn, A. B. (2013). Touch as an interpersonal emotion regulation process in couples’ daily lives: the mediating role of psychological intimacy. Personality and Social Psychology Bulletin, 39(10), 1373-1385.)
Debrot, A., Schoebi, D., Perrez, M., & Horn, A. B. (2013). Touch as an interpersonal emotion regulation process in couples’ daily lives: the mediating role of psychological intimacy. Personality and Social Psychology Bulletin, 39(10), 1373-1385.
Fromme, D. K., Jaynes, W. E., Taylor, D. K., Hanold, E. G., Daniell, J., Rountree, J. R. & Fromme, M. L. (1989). Nonverbal behaviors and attitudes toward touch. Journal of Nonverbal Behavior, 13(1), 3-14.
Hertenstein, M. J., App, B., McIntosh, D. N. & Reed, C. L. (2011). Nonverbal channel use in communication of emotion: How may depend on why. American Psychological Association, 11(3), 603 – 617.
Jourard, S. M., & Rubin, J. E. (1968). Self-disclosure and touching: A study of two modes of interpersonal encounter and their inter-relation. Journal of Humanistic Psychology, 8(1), 39-48.
Spitz, R. A., & Wolf, K. M. (1946). Anaclitic depression: An inquiry into the genesis of psychiatric conditions in early childhood, II. The psychoanalytic study of the child, 2(1), 313-342.
Thayer, S. (1986). History and strategies of research of social touch. Journal of Nonverbal Behavior, 10(1), 12-28.

Partnereink